Tiltsam vagy engedjem? - A digitális nevelés 3 legfontosabb pillére

“Tiltsam vagy engedjem? Ha engedem, mennyi idő legyen a felső határ? Figyeljem, hogy milyen oldalakat néz?”. Órákig sorolhatnánk a szülői aggodalom legjellemzőbb kérdéseit digitalizáció témájában. Hogy jogos-e a félelem? A következő cikkemben erről lesz szó.

A digitalizációt sokszor démonizáljuk, ami nem a véletlen műve. Egy 2016-os kutatás is alátámasztja, hogy a túlzásba vitt, kontrollálatlan digitális eszközhasználat számos negatív hatással bír. Ezek közül a legjellemzőbbek a következők: érzékszervi és testi deformációk, látás és hallásromlás, fokozódó agresszió, szorongás, félelem, a társas kapcsolatok megváltozása. Miután kitérni a használat elől egy bizonyos kor után nem csak lehetetlen, de kifejezetten hátrányos is lehet, így elképzelhető, hogy a digitalizációval kapcsolatos kérdéseket érdemes más kameraállásból vizsgálni.

Tudatosság

Manapság már-már szitokszónak számít a tudatosság, hiszen a popkultúra egyik leggyakrabban használt szava lett. “Légy tudatos az étkezésben! Légy tudatos a munkádat és a szabadidődet illetően! Légy tudatos a sportban és a mindennapokban!” Fárasztóan hangzik, igaz? A rossz hír az, hogy tudatosság nélkül rendkívül kiszolgáltatottá válhatunk, hiszen a minket elárasztó ingerek nem csak frusztrációt és szorongást, de irányvesztettséget is okozhatnak.

A digitális nevelés tekintetében ez az egyik alappillér:

“Légy tudatos!”

Tudd, hogy gyermeked sokszor talán jobban és sokrétűbben tudja használni a digitális eszközöket, így fokozottan kitett az őt érő hatásoknak. Beszélgess vele, érdeklődj és szabjátok meg együtt a használati szabályokat.

Keretek

A keretekről szintén megoszlanak a vélemények. Valaki szerint korlátozók és szükségtelenek, valaki szerint határozottan szűk keretekre van szükség a rendhez. Ahogy számos kutatás is bizonyítja,

a digitális nevelés tekintetében szükség van keretekre,

ugyanis nem csak határt szabnak, de biztonságot is adnak. Hogy mennyi a megengedett használati idő, az életkoronként eltérő lehet, de egy biztos:

minden szélsőség patológiához vezet.

A koragyermekkori túlstimulálás későbbi kognitív zavarokhoz vezethet, míg ugyanez az idő nagyobb korban már teljes mértékben befogadható. Itt is első számú szabály a gyermekre

való fokozott odafigyelés és adott esetben a segítségkérés. Számos esetben bebizonyosodott, hogy hosszabb távon sem a tiltás, sem a túlzott engedékenység nem vezet sikerre, hiszen a laissez fair és az autokratikus digitális nevelés egyaránt szorongáskeltő, tehát törekedjünk a közös megoldások keresésére, miközben tartjuk a kereteket.

Tájékozódás

És hogy mi alapján határozzuk meg a kereteket? Talán ez az egyik legfontosabb kérdés. Mielőtt kereteket szabunk,

tájékozódjunk hiteles, szakmai forrásból a valós veszélyekről, az életkori sajátosságokról és adott esetben kérjünk segítséget szakemberektől.

A téma egyik legkiemelkedőbb magyar szakértője, Tóth Dániel nemrég megjelent Digitális nevelés című könyve nem csak érdekességként szolgálhat a téma kapcsán, hanem egyfajta mankót nyújthat minden érintettnek.

A cikk eredeti megjelenési helye: www.htconsulting.hu

Források:

– Kim, S.-Y. – Koo, S.-J. (2016): Effect of duration of smartphone use on muscle fatigue and pain caused by forward head posture in adults. Journal of Physical Therapy Science 28, 1669–1672. DOI: 10.1589/jpts.28.1669

– Somosköviné Burka, I. (1997). Stressz és szorongás napjaink általános iskoláiban (Doctoral dissertation, xarc-egc).

– Tóth Dániel: Digitális nevelés – Útikalauz az internet, videojátékok és okoskütyük útvesztőjéhez, Könyvmentorok, 2022